Képek

Itt vannak képek a túráról: https://picasaweb.google.com/116779779213434725152/Hollandiagigabike?authkey=Gv1sRgCOPs28as1ZyPuwE#

Eletjel Amsterdambol

Amstermban vagyunk mar szombat ota. Itt nekunk most jo, eleg kenyelmesen telnek a napjaik, talaunk egy szep kis erdot, ahol meg aludni is tudunk. Holnap kigurulunk a tengerhez, most mar jo az ido, es talan strandolni is  tudunk. Mindenkit udvozlunk!

Helyzetjelentes

Most DzsDzs es en (Rudi) Rotterdamban ulunk egy internetkavezoban (kocsmaban inkabb). Szemerkel az eso, este 8 ora van. A tegnapi napot kellemes pihenessel toltottuk, tobbnyire a tengerparton. Rovidtavu tervunk gazpalackot venni, mert elfogyott a gaz, aztan atmegyunk egy kenyelmes tempoval (kb. 2 nap alatt) Amsterdamba. Terveink kozott szerepel megnezni Brugges varosat, ami ugyan Belgiumban van, de kozel a holland hatarhoz. Minden rendben van, udvozlunk mindenkit.

Keresztul-kasul Nyugat-Europan

9. nap - julius 15. - pentek
Dorbezolas Pragaban.

10. nap - julius 16. - szombat
Praga - Rakovnik [82 km]

Dorbezolas utani keso keles utan 1 korol indultunk. Egy kis keresgeles utan egy kisboltban
vasaroltunk (ott is kinaiak voltak), es egy szep sziklahasitekban levo tavacska partjan
kiadosat ettunk.
Pragabol nem lehet kijutni!
Semmibe veszo bicikliutak, bevasarlokozpontok, lakotelepek, es kulvasori ronak kozt
bolyongtunk egy hasznalhatatlan terkeppel.
Miutan nagy nehezen kijutottunk, bicikliut hijan varosrol varosra haladtunk nyugat fele.
Rakovnik utan, mivel sotetedett, elkezdtunk szallast keressni, es egy to partjan tokeletes
szallashelyet talaltunk, habar emelgetni kellett a bicikliket egy csatornan at. Zacskos
tesztat vacsoraztunk kukoricaval, ami nagyon jo, es finom volt.

11. nap - julius 17. - vasarnap
Rakovnik - Krasno [86 km]

Reggel 10 km megtettele utan Jeseniceben reggeliztunk, nem igazan tudtuk, merre menjunk, es
kerdezoskodes alapjan mentunk nyugat fele. Egy srac, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk,
magyar belpolitikarol kerdezoskodott. A taj egyre hegyesebb lett, szep videken haladtunk
falurol falura. Egy kis faluban soroztunk egyet, majd egy bicikliuton mentunk tovabb, ami
saros ufoldton kapaszkodott fol a hegyre, es az erdo kozepen meg egy markolo is bontotta. 20
km-t tettunk meg, es a csapat moralis melypontra kerult. Az aznapi cel (a hatar elerese)
egzre kilatastalanabba valt. Miutan vegre szilard utra ertunk, hidfeg lett, fujt a szel, es
nehezen talaltunk utakat, nagy keruloket tettunk. Beertunk e ehgyek koze, es elkezdett esni
az eso. Egy hosszu emelkedon mentunk folfele, mindenunk teljesen szetazott. Beerve Krasnoba,
egy buszmegalloba huzodtunk, es egy babkonzerv utan ugy dontottunk, a buszmegalloban, a fo
teren ejszakazunk.

12. nap - julius 18. - hetfo
Krasno - Roslau (D) [kb. 100 km]

Reggelre nem nyalogattak el a patkanyok az edenyeinket. A falusiak ovatos tavolsagtartassal
kezeltek taborunkat. Nagyon hideg volt.
A faluban reggweliztunk, aztan lejtokon zugtunk borongos, hideg idoben. A sebessegmeronek
nem volt kedve mukodni, ezert nem tudtuk pontosan, mekkora utat tettunk meg. Tovabbra is
falurol falura haladva konvergaltunk a hatar fele. Cheb varosat keresve iparteruleteken
mentunk keresztul Volt, ahol egy tobbmeteres godor hasitotta keresztul az aszfaltozott utat.
Nagynehezen beertunk Chebbe, es elvertuk a maradek koronainkat a Tescoban. Eleredt az eso, a varost pedig utkereses miatt nem siekrult elhagyni. Egyre inkabb ugy tunt, hogy Csehorszag,
aki azelott szereto keblere olelt minket, most nem hajlando elengedni bennunket.
Kiszemeltuk az Eger nevu folyot, elindultunk mellette, de egy kenus azt mondta, hogy az egy
masik folyo, es rossz iranyba megyunk. Kesobb masvalaki azt mondta, hogy az az Eger.
Csodaval hataros modon kijutottunk Chebbol, es kisvartatva elertuk a nemet hatart. Miutan
atpisiltunk rajta, Hohenbergen keresztul elmentunk Selbbe, ahol megtalalni remeltuk az
EuroVelo 4-es utvonalat, de sajnos nem akadtunk ra. Megint esni kezdett, es tanacstalanul
beultunk egz McDonald's-ba. Elhataroztuk, hogy elmegyunk a Majnaig, es kovetni fogjuk, kb.
Kulmbachtol. Aznap este Roslauig jutottunk, ahol az orszagut mellett, a fak mogott, egy
fuves reten vertunk tabort.

13. nap - julius 19. - kedd
Roslau - Zapfendorf [kb. 110 km]

Nagyon hideg volt reggel, ezert a 6 koruli ebreszto utan visszaaludtunk, es csak fel kilenc
korul siekrult felkelni. Kellemes gurulassal indult a nap, Gefreesben reggeliztunk, aztan
elertuk Kulmbachnal a Majnaosszefolyast. Ezt megnezni egy kis kiterot jelentett, de megerte,
mert egy szep kis tavat is talaltunk szabadstranddal, ahol megtisztalkodtunk, es a Majna
eredesenel barackot ettunk.
A Majnamenti Bicikliutra erve jo minosegu, sik uton talaltuk magunkat, amire Ausztria, es a
Duna ota nem volt pelda. Ez nagyon jot tett a Csehorszagban cafatokra szaggatott, es
meggyotort lelkunknek, es uj motivacioval vagtunk neki az ujabb videkeknek.
Szep lassan rank esteledett, nem volt mit ennunk, igy beultunk egy etterembe.Ettunk egy
ciganypecsenyet, ittunk egy sort, mire eleredt az eso. Behuzodtunk a ponyva ala, az 50-es,
60-asokbol allo nemet tarsasag melle. Mikor kiderult, hogy Magyarorszagrol jottunk, mi
lettunk a falu sztarjai. Az is kiderult, hogy egy holland hazaspar is ul koreinkben, akik
egymassal osszeveszve probaltak tanacsot adni, merre menjunk tovabb. Az egyik bacsi
megjelent egy kor palinkaval. Ezutan az eso igazan rakezdett, es mar nagyon sotet volt. Nem
tudtuk, mi lesz, de jol ereztuk magunkat, mikozben rendeltek nekunk meg egy sort. A bacsi,
aki a palinkat hozta (mint kesobb kiderult, Armin Lang), felajanlotta, hogy toltsuk nala az
ejszakat. Ezt koszonoeteket halmozva elfogadtuk, s atseteltunk hozza, ahol megfurodhettunk,
es rendes agyon, takaro alatt mely alomba szenderedtunk.

14. nap - julius 20. - szerda
Zapfendorf - Heugrumbach [120 km]

Armin reggel nyolckor reggelivel vart. Lekvarral, nutellaval, meg minden foldi joval. Az
eperlekvar nagyon finom volt. Finom kave is volt, zsomle, perec, tobbfele felvagott. A
kommunikacio kicsit nehez volt, de azert probaltunk beszelgetni. Kiderult rola, hogy 56
eves, a hadseregnel szolgalt, de mar nam dolgozik, van egy lanya, es egy felesege, aki mar
nem el.
9 korul utnak inditott minket, szerencsere nem esett, igy jo tempoval folytattuk utunkat a
Mainradwegwen. Egy kisvarosban ebedeltunk, ahol elkapott egy 10 perces eso, de szerencsere
eppen a boltban voltunk. Kitalaltuk, hogy Werneck iranyaban le tudjuk vagni a Majna egy igen
nagy kanyarulatat, sporolva ezzel kb. 100 km-t.
A varttal ellentetben a levagas nem jart nagy emelkedovel, sot a Wern patak menten egy
bicikliuton tudtunk menni, szep falvacskakon keresztul. Itt ert minket az este, igy a foldek
kozott tabort vertunk. Egyszer azt hittuk, megtamad minket egy transformer, de csak egy
traktor nyitotta szet fenyegetoen permetezo karjait, mikozben felenk jott. Lattunk egy
holegballont is, aztan elaludtunk.

15. nap - julius 21. - csutortok
Heugrumbach - Aschaffenburg [97 km]

Keson siekrult felkelni, es megegyeztunk, hogy a Majnat elerve fogunk reggelizni. Kb. 30
km/t haladtunk, mikot Wernfeldnwel elertuk a folyot, a Wern patakot kovetve. Kozben modern
parasztokat lattunk. Wernfeldben kicsit nehezen talaltuk meg a boltot, de utana olzan
kiadosat reggeliztunk, hogy mind a hamrman rosszul lettunk. Kis pihenes es szenvedes utan
elhataroztuk, hogy tovabbmegyunk, es Lohrnal megint letertunk a Majnatol, es Aschaffenburgba
egyenesen menve megegy nagy kanyart levagunk. Gemunden a Majnanal, es a folyo kanyarulata a
gyumolcsosokkel nagyon szep volt, de kezdtek megjelenni a hegyek.
Lohrnal kineztunk egy turistautat. Eleg emelkedos volt, es murvas, de jo iranyban haladtunk.
Sajnos hamar kiderult, hogy nem bicikliseknek valo, amikor egy hegyoldalban a sarban kellett
feltolni a bicikliket egy igen meredek emelkedon. Ekkor visszamentunk a 26-os utra. Kicsit
szenvedtunk rajta, de alacsonyabbrendu utakra leterve talaltunk egy bicikliutat, ami a
megfelelo iranyba ment. Az elmelkedo, varakozasainkhoz kepest hamar lejtobe ment at, es
Aschaffenburgig gurultunk. Ott nem a legoptimalisabb uton ertuk el a Majnat, igy messze volt
az estere kiszemelt Klein Ostheim. Aschaffenburgot elhagyva a Majnaparton aludtunk
tavvezetekek alatt, rengeteg varju tarsasagaban. Akkor meg ugy gondoltuk, hogy Frankfurt
arnyekaban vagyunk, es stilusosan frankfurti virslit vacsoraztunk.

16. nap - julius 22. - pentek
Aschaffenburg - St. Goarshausen [158 km (!)]

Korai kelest sikerult abszorvalni, es elhataroztuk, hogy a kozeli Frankfurtban reggelizunk.
A Majnamenti Bicikliuton a jo idoben nagyon jo tempoval tudtunk haladni, de Frankfurt csak
nem akart kozeledni. Ki sem volt irva sehova. Kezdett nzilvanvalova valni, hogy Frankfurtot
elbontottak, vagy talan soha nem is letezett.
11 elott nem sokkal megis folsejlettek a tavolban a felhokarcolok, es 11 korul 50 km
megtetele utan sikerult elernunk a nagyvarost, ami tele volt furcsa, kacsaszeru allatokkal.
A belvarosba erve ImRe rosszul erezte magat a melegito, es a zokni-szandal miatt. A
felhokarcolok arnzakaban egy bodebol vettunk pizzat es kavet. Talalkoztunk magyar
munkasokkal is.
1 ora korul elhagytuk Frankfurtot, majd kb. 30 km. megtetele utan Mainznal elertuk a Majna
torkolatat. Fotozkodunk egy kicsit, es szedret ettunk, aztan a Rajnaparton folytattuk
utunkat. Utkozben nagy vitorlaskikotoket, es hidakat lattunk. Megallapitottuk, hogy a
Rajnanak eros a sodrasa, es felelmetes. Rudesheim utan gzonyoru, szuk volgybe ert a folyo,
Wachauhoz hasonloan minden kanyarban egy var allt, s emberfeletti meredeksegu hegyoldalakon
szolot termesztettek. Esteledett, es feltunk, hogy nem talalunk szallast, mert hosszu
kilometereken keresztul bal oldalt folyo, jobboldalt szikla volt.
8 ora korul megis sikerult egy fak kozotti fuves teruletet talalni, ahol valami tavoli
koncert zajara nyugovora tertunk.

17. nap - julius 23. - szombat
St. Goarshausen - Bonn [116 km]

Koran, ismet 6 orakor akartunk kelni, am a hideg idore valo tekintettel ez nem sikerult,
haromnegyed 10-es ebredest sikerult elernunk. Ez kicsit problemas volt, mert Rudiek
ismeroseinek (Erikanak, es Joachimnak) delutan 5-6-os erkezest igertunk. Egy kis rjnamenti
falu Lidl-jeben reggeliztunk, meg Koblenz elott joval, majd nekivagtunk az utnak. Szurke ido
volt, es altalanos motivalatlansag, melankolia volt jellemzo rank. Az utat egy kis falucska
dobta fol, ami szakasztott olyan volt, mintha egy fantasybol rangattak volna elo. A meretek
azt sugalltak, hogy egy bekes, felszerzetek altal lakott telepulesrol van szo, melyet a
falubol kierve az is megerositett, hogy egy tipikus hobbitfesztival latvanya fogadott.
Utana meg mentunk egy darabig, majd Erikaekat felhivtuk, s kozos megegyeyes alapjan a Rajna
tuloldalara kompoztunk, mert a hid tul messze van. A komopozas Rudiban es ImReben egy kicsit
rossz szajizt hagyott hatra, hisz leszamitva a pozsonyi ebedes kiterot (ahol lifteztunk) az
egesz utat a hazunkbol sajat eronkbol, kozlekedesi eszkoz hasznalata nelkul tettuk meg. De a
hid tul messze volt...
Ahogy atkompoztunk, a tuloldalt rogton Bonn fogadott minket. Kisebb iranytevesztes utan
vegul megtalaltuk Erikaek hazat, aki hatalmas kedvesseggel, es divergalo mennyisegu finom
etellel fogadott minket. Vegre ismet melegvizben furodhettunk, s szobankba erve egy altalunk
reg elfeledett butordarabbal is szembesultunk. Melyen atszellemult fejet vagva radobbentunk,
hogy tudunk dolgokat rakni az asztalra. Szennyeseinket ki is moshattuk, amiket egy kedves
szomszed at is vitt magukhoz, hogy masnap reggelre megszaristsak.
Kivancsiak voltunk, hogy vajon mennyi van hatra az utunkbol. A terkepet nezve megdobbenve
lattuk, hogy legvonalban kb. 220 km. Ugy saccoltuk, hogy ezt kb. 3 nap alatt tesszuk meg.

18. nap - julius 24. - vasarnap
Bonn - Grevenbroich [90 km]

Mivel Erika elozo este rankparancsolt, hogz 10 elott ne jojjunk le, probaltunk sokaig agyban
maradni, es ez sikerult is. 11 korul mentunk le reggelizni, ami hasonloan boseges es
sokszinu volt, mint a vacsora.
Pakolas es utbaigazitas utan Koln fele indultunk. Racsodalkoztunk a hatalmas iparvidekre a
szemerkelo esoben. Kolnben megneztuk a domot, aztan Venlo fele vettuk az iranyt a kolni
torok negyeden keresztul, ahol ettunk egy nagyon jo donert. A kesoi undulas miatt ekkor mar
este 6 volt. Ayrant ittunk hozza, ami nem volt jo, de olzan rossz sem volt azert. Mivel
esett az eso, kaptunk ajandek teat.
Tovabbindulva elhagytuk a varost, es DZSDZS nemsokara defektet kapott. A negyedikat az uton,
de az elso alkalommal az elso kereken. Az eso miatt egy hid alatt javitottuk, mikorben ImRe
az esoben Rozival telefonalt.
Meg tekertunk az esoben egy kicsit, de hogy ne esteledjen rank, 8 korul szallast kerestunk.
Szomoruan konstataltuk, hogy a roszto tonkrement, de azert jol aludtunk.

19. nap - julius 25. - hetfo
Grevenbroich - Nijmegen (NL) utan [most nem emlekszunk, mennyi, de sok km. Majd megkerdezzuk ImRet]

Reggel ImRe gonosz volt, igy hamar felkeltunk, es rovid tekeres utan a grevenbroichi Lidlben
reggeliztunk. A kimondhatatlan nevu M betus varos fele haladtunk. Kicsit kavarogtunk, de
sikerult tartani az iranyt. Elmeletileg mar a nemetalfoldon voltunk, de eleg dimbes/dombos
volt a taj. Venlonal leptuk at a hatart, es rogton csodalatosan kiepitett bicikliutakat
talaltunk, es orvvendeztunk. Joachim sugallatara megkerestuk a Maas folyot, es mellette
folytattuk utunkat teglaepuletes, teglautcas favakon at, egy darabig az orszagut mellett,
majd a birkafoldeken keresztul, a toltesen.
Mindnyajan meg voltunk illetodve, hogz Hollandiaba ertunk, de meg mindig nagyon tavolinak
ereztuk a celt. Merglepodtunk azon, hogy - habar Hollandia is olyan kirakatszeruen tokeletes
volt, mint Ausztria -, a kisebb varosokban is pezsgo elet van. Mikozben megalltunk egy
kisvarosbe peksutizni es bavasarolni, megint ossZetalalkoztunk ket magyarral.
Tovabbindulva a Maas folyo menten megfejtettuk az addig kaotikusnak tuno bicilkis
jelzeseket, es kis falvakon keresztul kanyarogtunk a holland tajon.
Mivel minden apro terulet ki van hasznalva, korbe van keritve, kicsit aggodtunk a
szallaskereses miatt, de a Maas egy obleben, a kikoto mellett idealis taborhelyet talaltunk.
Homokos part volt, jo hely a satornak, es egy felig foldbeasott betoncso, amin uldogeltunk
egy darabig. Neha loveseket hallottunk de nem annyira zavartak minket. Neha motorcsonakoztak
az obolben. Jot vacsoraztunk, sotetedes utan terveztunk satrat verni, de az eso megsurgette
a dolgot. Felallitottuk, es lassan elaludtunk.

20. nap - julius 26. - kedd
Nijmegen - Hoek van Holland [170 km (!!)]

A terv szerinti utolso napon hideg reggelre ebredtunk, fel het korul. ImRe megint gonoszan
es eroszakosan keltett, eloZo napi keresunkre. A terkep alapjan ugy tunt, a tengerpart
kevesebb, mint 100 km0-re van. Egyoras pakolas utan megint uton voltunk a tolteseken. Huvos
ido volt, es folyamatos kodszitalas. Az idillikus falvak egyikeben sem talaltunk boltot egy
jo ideig, vegul az egyikben megis raakadtunk egyre, es egy jatszoteren fogyasztottuk el az
elso holland reggelinket, aminek erdekessege az volt, hogy Rudi es ImRe eleteben elosZor
evett mogyorovajat. ImRe ugy erezte, hogy egy ilyen szep jatszoteren elegansabban illene
megjelenni, de DZSDZS-t es Rudit ez a szempont hidegen hagyta.
Tovabbi baranyfoldeken folytattuk utunkat, ami igencsak rosszul erintette az utfelulet
higieniajat, de az allatok viccesek voltak. Tudtuk, hogy aznap este meg ekll erkeznunk, de
valamiert egyikunk sem volt unnepelyes, utolso nap hangulatban.
A vegig ugyanolyan, de amugy szep taj, es az enyhe, de mindent atnedvesito eso miatt
altalnos demotivaltsag volt rank jellemzo, bar kicsit feldobott minket a bicikliutat
megszakito ladikszeru komp, es kedelyes vezetoje, majd a hajotemeto es hajomuzeum.
A Maas es Waal folyokat elhagyva kezdtunk megehezni, igy eeg sok idot toltottunk valamilyen
bolt keresesevel. Mint utobb kiderult, azert, mert valamilyen nemzeti unnep volt aznap
Hollandiaban, ezert minden zarva volt.
Ekkor az autopalya menten folytattuk utunkat, es mar 30 km-en belul volt Rotterdam. Megis
nagyon lassan fogytakl a kilometerek, es DZSDZS es Rudi nyugosek kezdtek lenni. Ekkor tudtuk
meg egy holland hazaspartol, hogy a legjobb uticelunk Hoek van Holland a Rajna torkolatanal.
Este 6 fele ertunk Rotterdam hataraba, es a belvarosba erve lenyugozott minket a varos
monumentalitasa. Hatalmas epuletek, hidak, stb.
Lassan elertunk a kikotokhoz, amihez foghato meretut meg el sem tudtunk kepzelni. Kb. masfel
ora bolyongas wes kerdezoskodes utan megtalaltunk egy tablat, ami Hoek van Hollandot 30
km-re irta. Ez kicsit levert minket, de rendithetetlenul folytattuk utunkat.
A tablakat kovetve meglepetesunkre kiertunk a varosbol (azt hittuk, hogy a tengerig tart),
es egy reten keresztuli egyenes szakasz utan megint hazak koze erve elvesZtettuk az utat.
Egy holgy azt mondta, ismer egy, a bicikliutnal rovidebb utat, es ot kovetve megint
kijutottunk a Rajna partjara. A kiiras szerint Hollandia Kampoja mar csak nehany kilometerre
volt. Neha megint eleredt az eso, es folyamatosan borult volt az eg. A Rajna itt egy nagyon
szeles es egyenes csatorna volt, es folyamatosan jartak oda-vissza a hatalmas hajok. Ez, es
a siralyok jeleztek, hogy mar nincs messze a tenger.
Elhaladva a hatalmas, becsuklhato arvizvedo kapuk mellett, egyer fogytak a kilometerek, bar
ugy ereztuk, ezek eletunk leghosszabbjai. Csak remeltuk, hogy naplemente elott elerjuk a
celt. Itt kellett radobbennunk, hogy Hoek van Holland nem csak egy hely neve, hanem egy
onallo kisvaros, es a kilometerek elfogytaval meg menni kell a partig. A tenger lebegett a
szemunk elott, es rendithetetlenul folytattuk utunkat a homokdunek kozott, habar mar keso
volt, es mind nagyon faradtak voltunk.
Negyed tizkot ertuk a kikotoi molo vegere, es lattuk meg a vegtelenbe nyulo tengert, ami
katarktikus elmeny volt. Fotozkodtunk, hazatelefonaltunk, osszeolelkeztunik, es megbontottuk
az elore bekeszitett belga soroket. A naplementet sajnos nem lattuk a felhok miatt, de szep
lassan besotetedett, es a kikoto fenyei gyonyoruek voltak.
A pillanat hosszas kielvezese utan visszaindultunk a varosba, ahol egy kiados vacsora utan
beultunk sorozni, ami nem tartott soka, mert nagyon elalmosodtunk. Ittasan, elfej utan egy
telepules kozepen nem volt egyszeru szallast talalni, plane, hogy eleredt az eso. Vegul
talaltunk nehany fat, amik koze behuzodhattunk. A buntetes elkerulese erdekeben nem vertruk
satrat, es az ejszaka szemerkelo eso ellen a magunk fole huzott satorponyvaval vedekeztunk.
A korulmenyekhez kepest egesz jol aludtunk.

Eletjel Bonnbol

Sziasztok!
Eppen Bonnban pihenunk, a cel mar kozel, mar elegge belefurtuk magunkat a messzesegbe. Per pillanat Rudiek ismerosenel (Erikaeknal) szallast kaptunk furdessel, ruhamosassal es egy nagyon kiados es finom vacsoraval. Reszletes beszamoloval (mivel nagyon hosszu ido legepelni) csak Hollandiabol tudunk jelentkezni. Terv szerint kb. 3-4 nap mulva elerjuk a tengert, es belepisilunk. Utana Imre visszajon Nemetorszagba, DzsDzs es Rudi maradunk, es lesz idonk mindenre. Olyanok leszunk, mint egy osztrak nyugdijas hazaspar. Minden rendben van, Nemetorszagban eleg jol lehet haladni, de jol esik egy kis feltoltodes, hogy holnap ujult erovel vagjunk neki az ismeretlennek. (A Ruhr-videknek.) Puszilunk mindenkit.

Ut Pragaig

Udvozlunk mindenkit!

Eloszor is bocsi azert, mert ekezetek nelkul irunk, de sajnos Pragaban nem sikerult megtalalni a magyar billentyuzetkiosztast. Roviden, tomoren akkor meg is osztjuk kb. elso heti elmenyeinket. Egyelore csak par kepet tudtunk megosztani sajnos, de igyekszunk ezt potolni.

1. nap - julius 7. - csutortok
Szentendre (Budapest) - Neszmely [72 km (92 km)]


Nyolc orakor talalkoztunk a szentendrei kaszinonal: Mate, Peti, Rudi, Imre, Zsofi, Andris. Ezek utan Dzsdzs hazahoz mentunk, ahol o valamint Roli es Kristof is csatlakozott hozzank. Zsofi az elejen sajnos visszafordult, mi pedig hosszu, faraszto, de szep emelkedon haladtunk tovabb. Egy rovid tizorai utan, egz kellemes lejtovel jutottunk el Pilismarotig, ahonnan egyenes uton jutottunk Esztergomba, ahol megpihentunk, ebedeltunk. Ezen a szakaszon nagyon jo volt az ut, mindnyajan kenyelmesen haladtunk. Annyira, hogy, amikor fel ot korul Neszmelyre ertunk, kicsit hezitaltunk, hogy haladjunk-e tovabb, de vegul a kenyelmes kemping miatt sorozes utan inkabb maradtunk. Egy jot furodtunk, valamint visongva uvoltottunk a Dunan levo vizitrambulinon.



2. nap - julius 8. - pentek
Neszmely - Dunakiliti [129 km]


Kesoi indulassal a neszmelyi hajopmuzeumban reggeliztunk, majd Komaromig tekertunk, ahol kicsit felfrissitettuk magunkat, es atkeltunk a hataron Revkomaromba. Ott kis keresgeles utan sikerult megtalalnunk egy vegtelen, murvas, szembeszeles monoton utat, hol a tuzo nap is nehezitette haladasunkat. A tura soran tobbszor is talalkoztunk mas turazokkal, ezen az uton csak egyszer, am elbeszelgettunk veluk egy kicsit, addig is pihentunk. Osztrakok voltak, akik a Fekete-tengerig mentek. Az emlitettek miatt letertunk errol az utrol, am tul hamar, emiatt hatalmas kiterot is tettunk. Nagykeszin egy kiadosat ebedeltunk a falu boltja mellett, majd folytattuk utunkat Medve fele, ahol visszaertunk Magyarorszagra. Ekkor mar mindenki nagyon elfaradt, es viszonylag kesore is jart, de torhetetlen elhatarozasunknak hala, ujabb murvas uton jutottunk el Asvanyrarora, ahol eldontottuk, hogy pizzat rendelunk a dunakiliti kempingbe. A pizzarendeles hatarideje kenyszeritett minket, hogy gyorsabban haladjunk a faradsag ellenere. Mire a taborbas ertunk, mindenki epikus halalt halt, mikozben tolta be a pizzat es a sort.



3. nap - julius 9. - szombat
Dunakiliti - Becs [95 km]



Kiliti reggelen elbucsuztunk a tobbiektol, es az eddigi legkesobbi indulast sikerult produkalnunk 11 orakor, reggeli utan. Rajkan leptuk at a magyar-szlovak hatart, majd ismet gaton, tuzo napon, de nagyon jo uton ertunk Pozsonyba. Ott egy Billa melletti parkban ebedeltunk, kicsit sokat idozve. Pozsony utan atleptuk az osztrak hatart is, ahol tipikus osztrak tajon haladtunk at par falun. Azutan a bicikliut egy kb. 40 km-es nyilegyenes, monoton bicikliuton vezetett. Jo minosegu ut volt, de a vegtelenbe nyulo horizont egy ido utan elviselhetetlenne valt, Dzsdzs meg delibabokat is velt felfedezni egy traktor formajaban. Tobb mint ket ora utan megis a vegere ertunk, a vegtelenseg vegen egy bufenel megpihentunk. Rovid uton Becs kulvarosaba ertunk, az uton pedig egy uszonadragos sraccal talalkoztunk, aki at akarta uszni a Dunat, de elvitte a sodras, igy vissza kellett gyalogolnia Becsbe. Becs kulvarosaba erve, az elso dolog, amit megpillantottunk, egy 80 ev koruli ferfi (?) volt, aki a gaton setalt, teljesen meztelenul. Az osszes tobbi dolog, amit meglattunk, szinten meztelen oregember volt. Ugy dontottunk, nem erdemes athaladni Becsen, mert esteledett, s valoszinusitettuk, hogy rovid idon belul alkalmas szallast nem talalnank. Inkabb atmentunk egy pontonhidon egy kis szigetre, ahol ujabb meztelen emberek a fuben szeretkeznek, valamint a hippik meztelenul gitaroznak a ping-pong asztalon. Megvacsoraztunk, majd satrat allitottunk, s minketto kozben nagyon-nagyon-nagyon sok szunyoggal kuzdottunk. A satorba menekultunk, ahol iszonzatosan meleg volt, de vegul sikerult elaludnunk.

4. nap - juluis 10. - vasarnap
Becs - Melk [125 km]

6-kor ebredtunk, gyors satorbontas utan, furdeshez kihasznaltuk a nudista strand adta elonyoket. Becs belvarosaban boltot keresgeltunk, es veletlenul egy torok boltban sikerult vasarolnunk. A granatalmale rossz volt. Jo tempoban hagytuk el Becs varosat, jo viszonyok kozott mentunk a felduzzasztott Duna agak es osztrak nyugdijasok mellett. Tullnban megpihentunk, Mauternben pedig fagyiztunk. Kiemelkedoen finom volt a vanilia. Gyonyoru hegyek es szolosok-gyumolcsosok kozott vezetett az ut. Minden kanyarban varak es templomok, sziklak es kompok voltak. Eddigi utunk legszebb szakasza volt. Korulbelul ket ora, s egy emelkedo utan megerkeztunk Melkbe, ahol a fennseges apatsag nezett le rank. Dzsdzs szerint "120 folott nincs elet!". Megvacsoraztunk egy bufeben, setaltunk a varosban, majd egy kempingben nyugovora tertunk. Alvas elott kimostuk a ruhakat, s remenykedtunk abban, hogy nem lesz vihar. Volt vihar...

5. nap - julius 11. - hetfo
Melk - Ottensheim [121 km]

Vihar ejszaka utan, lagy szemerkelo esore ebredtunk. Hatkor csorgott az ebreszto, de csak nyolc korul sikerult felkelni. Szomoruan tapasztaltuk, hogy ruhaink szetaztak, igy a biciklik hatuljara aggattuk oket. Ugy neztunk ki, mint a vasari ciganyok. Atmentunk a Duna eszaki partjara, mivel ott rovidebb az ut a tervezett Linzig. A Melktol nehany kilometerre levo Klein-Pochlarn falucskaban peksutemenyt reggeliztunk. Az ido kezdetben huvos volt, es folyamatos szembeszell is nehezitette a tekerest. Del korul jo ido lett, Dzsdzs defektje miatt egy ut szeli szep reten idoztunk, kb. 60 km-re Linztol. Festoi kornyezetben, varormok meredese kozott cikaztunk. Mitterkirchenben ebedeltunk, a tepmlom toveben, ahol egy biciklizo, kamionos, magyar hazaspar udvozolt minket. A par erdekessege, hogy rengeteg europai varosban jartak eletuk soran (~400), s mostani biciklis turajukon elhatarozasuknak megfeleloen napi 5 eurobol eltek mindketten. Ok ajanlottak a Linztol kb. 10 km-re levo Freizeit parkot, Ottensheimben, mely ingyenes tisztalkodasi lehetoseget biztosit, es ott bufe is van. Tovabbindulva Linz fele, Rudi eltevedt, a tobbiek pedig azt hittek, hogy jol elhuzott, igy gyakorlatilag pihenes nelkul ertunk Linzbe. Rudi ott csatlakozott oszrak kerekparosoktol farkasolt terkep segitsegevel. Linzen szep lassan atgurultunk, majd kozepes tempoval vegul megtalaltuk az ottensheimi ingyenes kempinget. Awesome volt!

6. nap - julius 12. - kedd
Ottensheim - Vyssi Brod [60 km]

Het orakor lagy dallamra keltunk Imre mobilja altal. Totymorges, furcsi-pancsi, pakolas utan 11 korul indultunk. Felkerestuk az ottensheimi Lidl aruhazat, amely mellett talalhato korforgalom lagy olen koltottuk meses reggelinket. Kis kovalygas utan eszaknak mentunk. Ugy dontottunk, hogy augusztusig rugalmas elszakadast hajtunk vegre a Duna volgyetol, mivel a sorszagu Csehorszag vad csabitasanak mar nem tudtunk ellenallni. Terkep altal nem jelolt utakon, dombokon-hegyeken, kifejezetten meredek emelkedokon/lejtokon szenvedtunk/suhitottunk mesebeli osztrak tajakon. Egy elfeledett ora elfeledett perceiben egy elfeledett (?) vadkenderes-makos ultetvenyre bukkantunk terkep altal tovabbra is jeloletlen uton. Kis eltevedes utan zokkenomentesen, hatalmas emelkedokkel folytattuk menetunket a cseh hatar fele. A hatarnal megpihentunk, majd kellemes gurulassal Csehorszag vendegszereto szelleme a keblebe fogadott minket. Vyssi Brodban vasaroltunk, majd egy edeni vadkempingteruletet talatunk a Vltava folyo mellett. Felvertuk a satrat, istenit vacsoraztunk, meg egy maganyos szentjanosbogarat is lattunk. Ejszakankat a valtozekony Vltava csobogasa zavarta. Mivel korabban kulonos uvoltest hallottunk, az allando zorejeket - remeljuk hibasan - vizbol kimaszo lenyekkel asszocialtuk.

7. nap - julius 13. - szerda
Vyssi Brod - Lom [117 km]

Reggel viszonylag koran bontottunk satrat, a Vltava menten vadregenyes tajakon gurultunk. Cesky Krumlovban peksutit reggeliztunk, es a Vltava egy bukojan viziturazo csapatok "zugasan" karorvendve nevettunk. Egy emelkedon elhagytuk a Vltava volgyet, majd szetvaltunk, es kulon utakon gurultunk le Ceske Budejovicebe. Kis keresgeles utan egy varosligetszeru helyen talaltuk meg egymast. Prioritasaink kozott volt terkepet szerezni, valamint lemosni azt a szegyent, hogy Csehorszagban eddig csak Dunakilitirol cipelt Sopronit ittunk. A Vltava menten akartunk tovabbmenni, arra vettunk terkepet is, de kicsit beneztuk, az egyik fo bicikliutat kovetve letertunk a terkepunkrol. Buzamezok kozott haladva abban allapodtunk meg, hogy Lom falujaban ujra egyesulunk, ugyanis kulonbozo okok miatt korabban ismet szetvaltunk. (Rudi - Dzsdzs kommunikacios irregulariasa + Dzsdzs megtapasztalta a csehek vendegszeretetet, kik viz helyett sorre invitaltak) Lomnal vegre talalkoztunk, Dzsdzs epp jokor futott be, mivel 5 percre ra hatalmas vihar tort ki. Thor isten haragjanak kozepette egy fedett, negy oldalrol fallal korulzart buszmegallo jelentett menedeket a pusztito fergeteg elol. Szallas remenyeben egy activity partyval megzavartuk a kocsmarost afferje kozepen. Kesore jart, s mar eronk is fogytan volt, igy vegul a fouttol par tiz meterre a falu hataran satraztunk, mocsaras, nedves, lucskos, ingovanyos teruleten.

8. nap - julius 14. - csutortok
Lom - Praga [138 km]

Az eddigi legkorabbi indulast sikerult vegrehajtanunk fel nyolckor, valamint a legkesobbi erkezes is ezen a napon volt. Tabor varosaban esoben, egy korhaz parkjaban reggeliztunk. Dimbes-dombos tajakon nagyon sokaig tekertunk, mivel az emelkedok jelentosen lelassitottak. A taj szep volt ugyan, de hamar egyhanguva valt. Rovid megallasokkal egesz nap tekertunk, este het korul megpillantottuk Pragat, am az meg tobb ertelemben is messzebb volt, mint gondoltuk. Optimistan egy konnyed begurulasra szamitottunk, s azt gondoltuk, hogy a naplementenel mar kesz satorral, meleg etel es sor tarsasagaban fogjuk mulatni az idot. Akkor meg nem is sejtettuk, hogy ennel nagyobbat nem is tevedhettunk volna. Praga agglomeraciojaig a bicikliutak jelolese nagyszeru volt, egy-ket tabla volt csak felreertheto. Onnan azonban a helyzet katasztrofalissa fordult. A jelolesek sem egyeztek terkepunkkel, sok helyen hianyoztak is, a bicikliutak sokszor azzal nem jarhato terepbe, pl. lepcsobe fulladtak. A terkep altal jelolt kempinget sehol sem talaltuk. Ehesek voltunk, faradtak es nyugosek. A hideg szel es eso ezt csak tovabb tetezte. Pragaig kb. 120 km-t tettunk meg, azonban nagyjabol ket es fel oraig bolyongtunk Praga egy lerobbant varosreszeben, mire talaltunk egy kempinget. Fel 11 korul vertunk satrat, forro furdot vettunk, es minimalista vacsorat ettunk, mivel az etterem mar bezart. Ezutan nyugovora tertunk.